benneteket, bennünket
benneteket, bennünket – ‘titeket, minket’.
A benn birtokos személyjeles származékai. A legrégibb alakok bennetek, bennünk; ez ún. partitivus, azaz részleges tárgy volt: ‘belőlünk néhányat, belőletek néhányat’ (a benn régebben így is értődött: ‘belőle’). Amikor e két szó már szabályos tárgy lett, felvette a tárgyragot: ~. A harmadik személyű bennüket alak ritka volt, és idővel teljesen kiveszett.
