bolt
bolt – ‘üzlet(helyiség)’: jó boltot csinált, boltot nyitott; ‘boltív’; ‘kripta’: sírbolt. Származékai: boltos, boltoz, boltozat, boltozati.
Az olasz volta (‘boltív, boltozat’) nyomán keletkezett valamely délszláv szó (szlovén, horvát bolta) átvétele. Az olasz szó forrása a késő latin voluta (‘hengeres, ívszerűen hajlított’) a volvere, volutum (‘forgat, hengerít’) igéből. A szó kezdő mássalhangzója az átadó nyelvben vagy már valamelyik olasz nyelvjárásban vált b-vé; a szóvégi a azért kopott le, mert birtokos személyjelnek érződött. A ma fontosabbik, de időben másodlagos ‘üzlet’ jelentés szintén kimutatható az északi olaszban s az átadóként számításba jöhető nyelvekben, a ‘boltíves mennyezetű helyiség’ értelem alapján. Ugyanilyen okból beszélünk sírboltról mint boltozatos földalatti temetkezőhelyről.
