boszorkány
boszorkány – ‘varázshatalmú gonosz aszszony a mesékben’; ‘‹régebbi keresztény hit szerint› az ördög szolgálatába állt s annak segítségével varázslatokat művelő nő, esetleg férfi’.
Ótörök eredetű szó: üzbég baszargan (‘boszorkánynő’), csagatáj baszirgan (‘lidércnyomása van’). Ez és sok hasonló szó a török nyelvekben a basz- (‘nyom’) igető származéka (lásd baszik), tehát olyan lidércre vonatkoznak, amely a babonás hit szerint rátelepszik az alvó ember mellére, megnyomja, és ezzel kínzó álmokat idéz elő. A ‘lidérc’ ⇨ ‘ártó szellem’ ⇨ ‘ártó varázst űző nő’ jelentésfejlődés részben az átadó török nyelvekben is kifejlődhetett. Az első jelentés eleven lehetett a pogány hitvilágban, s a keresztény tiltás folytán a népmesék világába költözött át; a második viszont a kereszténység felvétele után keletkezett. A boszorka népnyelvi, talán játékos-becéző elvonás lehet.
