cenk
cenk – ‘hitvány ember’: … ha ittam, nincs az cenkekért: / Talpig ember, akit én említék (Vörösmarty).
Ismeretlen eredetű, bár elég régi szavunk. Fenti jelentése a múlt század irodalmi nyelvében bukkant fel; legkorábban ‘vadászkutya’ volt, utóbb ‘lovászlegény, suhanc, újonc’, sőt ‘ügyvéd’ értelemben is használták. Elavult szó.
