csíny
csíny – ‘pajkosságból eredő rossztett’: gyerekcsínyek, csínytevők; ‘kópéság, ravasz felültetés’: Till Eulenspiegel vidám csínyjei.
A ~ a csín alakváltozata, mégpedig nem csak abban, hogy a szóvége palatalizálódott, hanem abban is, hogy magas hangrendűvé lett: csínja, de csínye. A ~ alig kétszáz éve különült el alakilag és jelentésében. Értelme eleinte jóval elítélőbb volt, erre vall a nyelvújítási államcsíny (‘államrend erőszakos megdöntése’) szólelemény.
