defektus
defektus – ‘fogyatékosság’; ‘sérülés’: lelki defektus. – defekt: ‘üzemzavar’: motordefekt, gumidefekt; ‘‹melléknévként› hiányos, hibás’: defekt könyv (= oldalak, ívek hiányoznak belőle vagy fel vannak cserélve).
Latin szó (defectus) a deficere, defectum (‘fogytán van, hiányzik’) igéből; ez a de- (‘el’) és facere (‘csinál’) elemekből áll, s eredeti értelme ‘elpártol, cserbenhagy’. A defekt a németből való. Lásd még defetizmus, deficit.
