digó
digó – ‘olasz ‹csúfnéven›’.
A velencei olasz digo (‘mondom’) amolyan visszatérő fordulat ‘hé! hallja csak!’ jelentésben; az Itáliában állomásozó magyar katonák révén vagy a nálunk dolgozott olasz kubikosokat, fagylaltárusokat hallva itthon (vagy mindkét módon) lett az olaszok enyhén csúfolódó megnevezése. Hosszú ideig nyelvjárási szinten élt; az 1970-es évektől a köznyelv felkapta; azok a lányok „digóztak”, akik a hozzánk látogató jómódú olasz turistákat ajándékért megkörnyékezték, az ügyesebbek kitartatták vagy elvetették magukat velük.
