ebéd
ebéd – ‘déli étkezés; az ezen feltálalt ételek összessége’. Származékai: ebédel, ebédlő.
Szláv vendégszó: szerb, szlovén, szlovák obed (‘ebéd’, tkp. ‘evés, étkezés, falatozás’). A tág jelentéskörű ob- igekötő itt az ed- igető előtt áll, amely evést jelentő ősi indoeurópai elem, és egyebek közt a latin edere és az angol eat (‘eszik’) igék etimológiai rokona, szerepel továbbá medve szavunk szláv eredetijében is. Az ~ alak hangrendi kiegyenlítődéssel és a második szótag magánhangzójának a megnyúlásával jött létre. Eredeti jelentése a magyarban ‘a nap fő étkezése’ lehetett, erre vall a délebéd és az estebéd régebbi megkülönböztetés.
