egymás
egymás – kölcsönös névmás, amely alanyként nem, csak tárgy, határozó, jelző szerepében használatos: egymást, egymásnak, egymásról stb. Az egymás kezét fogva szókapcsolatban az ~ jelöletlen birtokos jelző, az egymás helyett esetében pedig a névutós határozói szintagma jelöletlen alaptagja.
Az egyik és másik határozatlan névmások tőalakjaiból kapcsolódott össze ilyen mondattani helyzetekben: egy(ik) a más(ik)at szereti, egy (a) másnak jót akar stb. A két névmás összetapadása után az igei állítmány értelemszerűen többes számúvá lett; ez nyelvünkben már korán végbement, amint egy 14. századi forrás tanúsítja: kérlek titeket, drágalátos atyámfiai, hogy szeressétek egymást (Jókai-kódex). A kölcsönös névmások más nyelvekben is többnyire hasonló összetételek, ill. szerkezetek: német einander, francia l’un l’autre, angol one another.
