fazék
fazék – ‘főzőedény’. Származékai: fazekas, fazekasság.
A ~ faz- töve ősi finnugor örökség: vogul pot, osztják put, finn pota (‘lábas, üst’). A szóeleji p ⇨ f hangfejlődés szabályos, lásd fal, fakad, fél, fog stb. A -k elem denominális főnévképző. A finnugor alapszó esetleg indoeurópai eredetű: angol, francia pot, skandináv potta (‘fazék’) latin potus (‘ivás’).
