fenomén
fenomén – ‘ritka, tüneményes tehetség’: sportfenomén, énekes fenomén. – fenomenális: ‘tüneményes, bámulatos, rendkívüli’.
Nemzetközi szó, tkp. ‘tünemény, jelenség’, a görög phainomenon (‘jelenség’) latinos phaenomenum alakja nyomán; a magyar ~ a francia phenomène kiejtés szerinti átvétele, de elterjedéséhez a német Phänomen is hozzájárult. A görög szó alapja a phainomai (‘látszik, tűnik’) ige. Lásd még fázis, fenomenológia.
