hason-
hason- – ‘‹előtagként› hasonló, azonos’: hasonnevű, hasonelvű, hasonszőrű; hasonmás (‘valakihez megtévesztően hasonlító másik személy’).
A ~ előtag a hasonlít, hasonló szavakból elvont hason- tővel azonos. A fenti szavak nyelvújítási lelemények; a ~ a német gleich előtagot volt hivatva helyettesíteni (pl. német gleichnämig, tkp. ‘hasonló nevű’). Lásd még hasonít, hasonszenvi.
