kaldera
kaldera – ‘beomlott és feltöltődött hajdani vulkáni kráter’.
Földtani szakszó a spanyol caldera (‘üst’) nyomán, amely a késő latin caldaria (‘vízmelegítő’) folytatója a calidus (‘meleg’) szóból, a calere (‘hevül’) ige származékából. Lásd még kalefaktor, kalória, resó, sodó, sofőr.
