nyíltabbá válás
nyíltabbá válás – magánhangzók esetében a zártabbak (i, ü, u) felől a középső nyelvállásúak (e, ö, o) felé való lépést, továbbá az o⇨a változást nevezzük nyíltabbá válásnak. A magyar nyelvtörténet utóbbi ezer esztendejében ez a tendencia volt a legerőteljesebb a magánhangzó-rendszer fejlődésében. Elég, ha legelső nyelvemlékeinkből vesszük ezeket a szavakat: aruk tüe (‘árok töve’), pukulnak (‘pokolnak’), lilki (‘lelke’), mundoa (‘mondá’), igy (‘egy’), nopun (‘napon’).
