mágnes
mágnes – ‘vasat s néhány más fémet magához vonzó anyag’; ‘ilyenből készített mágnesező eszköz’: patkómágnes. Származékai: mágnesség, mágneses, mágnesez. – magnetikus: ‘mágneses tulajdonsággal bíró’. – magnetika: ‘a fizikának a mágnességgel foglalkozó ága’. – magnetizál: ‘mágnesessé tesz’. – magnetizmus: ‘a mágnesesség jelensége’. – magnetit: – ‘mágnesvasérc’.
A latin lapis Magnes (‘mágneskő’) második elemének átvétele. Forrása a görög Magnész, Magnétosz (‘Magnészia lakója’), illetve a Magnétisz lithosz (‘magnésziai kő, mágneskő’) szókapcsolat első eleme. Magnészia thesszáliai város híres volt az itt lelt mágneskőről. Lásd még magneto-, magnézium, mangán.
