maximum
maximum – ‘a legtöbb valamiből, a csúcs, a határ’: a maximumot követeli, hőmérsékleti maximum; ‘‹határozóként› legfeljebb’: maximum egy hétig maradhatsz. – maximális: ‘a (lehető, megengedett) legnagyobb, legtöbb’: maximális sebesség. – maximál: ‘‹valaminek› felső határát megszabja’: maximálták az árakat. – maximalista: ‘túlzott igényű, megvalósíthatatlan’: maximalista követelmények; ‘‹főnévként› túlzottan igényes, követelő személy’. – maximalizmus: ‘a tökély követelése, túlzott igényesség’. – maxi- ‘a szokottnál nagyobb méretű, hosszabb ‹ruhanemű›’: maxiszoknya.
Nemzetközi szócsalád a latin maximus (‘legnagyobb’) nyomán, amely a magnus (‘nagy’) felsőfoka a mag- tőből. A ~ ennek semleges alakja; a többi alak a franciában keletkezett (maximer, maximal, maximalisme, maximaliste) és onnan terjedt el. A maxi- előtag a mini- ellentettjeként keletkezett a franciában vagy az angolban. Lásd még maestro, magnitúdó, major1, major2, majordómusz, majszter, majuszkula, maxima.
