mi2
mi2 – ‘‹kérdőszóként› miféle dolog, tárgy?’; ‘‹vonatkozó névmásként› ami’; ‘‹határozatlan névmásként, csak összetételben› valami’: holmi, minap, miegymás. Származékai: miért, miként, miképpen, mikor, mire, minek, minél, mivel, mivé.
Ősi örökség az uráli korból: vogul maná, osztják mele (‘melyik?’), votják ma, finn mi(kä), észt, lapp, szamojéd mi (‘mi?’). A magyar szónak a nyíltabbá válási tendencia alapján kialakult egy me- tőváltozata is, amely a meddig, mekkora, mely, mentől, mennyi, merre, mert származékaiban szerepel. Lásd még holmi, miatt, micsoda, míg, milyen, mind, mindig, minő, mint.
