mutat
mutat – ‘kézmozdulattal valamire irányítja a figyelmet’; ‘megtekintésre átnyújt’: régi képeket mutatott; ‘‹valamit› jelez, kifejez’: arca csodálkozást mutatott; ‘valamilyennek látszik’: pompásan mutatott az egyenruhában. Származékai: mutató, mutatós, mutatás, mutogat, mutatkozik, mutatvány.
A szócsalád egy elavult mut (‘mutat’) ige műveltető -t képzős származéka. Lehet, hogy a mut maga is műveltető képzős alak, s így egy mu- alapszót feltételezhetünk. Ez talán ősi örökség a finnugor korból: osztják mujueti (‘találós mese’), zürjén mojd (‘mese’), votják madj (‘mesél’), észt moistma (‘megérint, megért, jelent’). Az utóbbi szó őrizheti az eredeti jelentéskört, amely a ‘megérint’ ⇨ ‘megtapasztal’ ⇨ ‘megért’ vonalon vezet mu- igetövünkhöz, ez pedig a műveltető képző révén ‘megértet’ ⇨ ‘figyelmet felhív’ ⇨ ‘megmutat’ irányban fejlődött.
