nevel
nevel – ‘‹régen› növel, nagyobbít’: Bencének ez a kép egy betűt se mondott, / Sőt tán még nevelte az előbbi gondot (Arany); ‘‹állatot› tenyészt’: lónevelő trószok; ‘fejlődését elősegítve gondoz, irányít ‹gyermeket›’; ‘ily módon bizonyos tulajdonságokat kialakít’: gyermekeit tisztességre nevelte. Származékai: nevelő, nevelés, nevelt, neveltetés, nevelkedik, neveletlen.
