park
park – ‘nagy díszkert’; ‘természetvédelmi terület’: nemzeti park; ‘azonos járművek állománya’: a vállalat gépkocsiparkja. Származékai: parkos, parkosít, parkíroz, parkol, parkoló, parkolás.
Nemzetközi szó a késői latin parcus, parricus (‘nagy karám, elkerített hely, vadaskert’) nyomán. Ennek előzményét egyesek kelta, mások germán nyelvekben keresik. A magyar szócsalád a német Park, illetve parkieren szavakra megy vissza, a parkol az utóbbinak képzőcserés változata; a német szópár angol eredetű. Lásd még párkány, parkett.
