piszlicsár
piszlicsár – ‘jelentéktelen, kicsinyes, csip-csup’.
Szláv eredetű szó: szerb-horvát pisličar (‘szatócs; kicsinyes ember’); ez a bajor-osztrák bissl (‘csekély, kicsi’) szerb pisl formájából ered, ‘apró dolgokkal kereskedő ember’ értelemben. A német szó a Biss (‘harapás, falat, darab’) kicsinyített alakja. Magyarul piszlicsáré formában gyakoribb.
