protestál
protestál – ‘tiltakozik’. – protestáció: ‘tiltakozás’. – protestáns: ‘a protestantizmus valamelyik felekezetének híve’; ‘‹melléknévként› a protestantizmus alapján álló’. – protestantizmus: ‘a reformáció révén létrejött keresztény felekezeteknek s ezek utódainak összessége’; ‘az eme vallások által hirdetett eszmék rendszere’.
Nemzetközi szócsalád a latin protestari, protestatus (‘tiltakozik’ tkp. ‘tanúskodik valaki ellen’) nyomán, a pro- , ‘elöl, a nyilvánosság előtt’) és testari (‘tanúskodik’) elemekből; az utóbbi forrása a testis (‘tanú’). A szó vallási jelentésköre onnan ered, hogy a lutheri reformáció németországi hívei az 1529-es wormsi birodalmi gyűlésen ünnepélyes tiltakozást nyújtottak be az őket sújtó császári rendelkezések ellen.
