provokál
provokál – ‘‹régen› párbajra kihívás jeléül szóban vagy tettlegesen inzultál’; ‘‹titkos ügynök› beugrat, felbujt, erőszakos fellépésre késztet’; ‘előidéz, kivált’. – provokatív: ‘kihívó, sértő ‹viselkedés, beszéd›’. – provokátor: ‘bujtogató’; ‘beugrató ügynök’. – provokáció: ‘kihívás, kihívó cselekmény’; ‘politikai beugrató tevékenység’; ‘‹régen› kihívás párbajra’.
Nemzetközi szócsalád a latin provocare, provocatum (‘felszólít, kihív, felingerel’) nyomán, a pro- (‘elő’) és vocare (‘hív, szólít’) elemekből; utóbbi forrása a vox, vocis (‘hang’). Lásd még vocativus.
