prozelita
prozelita – ‘‹valamely hitre› újonnan áttért személy’; ‘valaminek újsütetű, (túl)buzgó híve’. – prozelitizmus: ‘térítői buzgóság’.
Nemzetközi szócsalád a latin proselytus, illetve görög előzménye, a proszélütosz (‘jövevény, idegen’) nyomán, amely a proszerkhomai (‘odamegy, látogat’) igenévi alakja a prosz- (‘oda, mellé’) és erkhomai (‘érkezik’) elemekből. A fenti jelentéskör onnan ered, hogy az ókorban a zsidóságra áttért görögöket vagy rómaiakat nevezték ~nak.
