puska
puska – ‘hosszú fémcsőből és fa agyból álló kézi tűzfegyver’; ‘meg nem engedett írásos iskolai segédeszköz’. Származékai: puskás, puskázik.
Alighanem a német Büchse (‘persely, doboz; kézi lőfegyver’) régi és nyelvjárási bugse, pukse formáinak átvétele hangrendi kiegyenlítődéssel és hangátvetéssel: pugse ⇨ puksa ⇨ puska. Hangtanilag meggyőzőbb ugyan az a nézet, hogy a ~ szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák puška (‘lőfegyver’), csakhogy a ~ legkorábbi írásos emlékei ‘persely’ jelentésűek. A szláv szavak egyébként ugyancsak a fenti német szó őséből eredhetnek. A Büchse forrása a latin pyxis közvetítésével a görög püxisz (‘szelence, puszpángfa’).
