sápad
sápad – ‘‹arc› elfehéredik, színtelenné válik’. Származékai: sápaszt, sápadozik, sápadt, sápadtság, sápatag.
A szócsalád sáp- alapszava alighanem ősi örökség a finnugor korból: cseremisz sapka (‘kifakult’), sapi (‘sápadt’). A ~ szócsaládját a nyelvújítók emelték a köznyelvbe, odáig nyelvjárási szinten élt. Később a tövét főnévként elvonták, így lett a sápkór (‘vészes vérszegénység’) betegségnév.
