szar
szar – ‘ürülék, bélsár’; ‘kínos helyzet’ nagy szarban vagyunk; ‘‹melléknévként› ócska, rossz, gyalázatos’: szarul érzem magam. Származékai: szarik, szaros, szarakodik.
Ősi örökség a finnugor korból: osztják sor (‘ürülék’), mordvin serna (‘ürít’). Eredeti igenévszói természete a magyarban is megőrződött, igei formája épp csak ikessé vált.
