szilárd
szilárd – ‘kemény, állandó alakú’: szilárd halmazállapot; ‘biztos, erős, tartós’; ‘erős alapokon nyugvó’: szilárd hit. Származékai: szilárdság, szilárdul, szilárdít.
Nyelvújítás kori szóalkotás a szil2 alapján, a csalárd szóból indokolatlanul idevont -árd képzővel; Szemere Pál leleménye. Kemény anyagú fafajta nevének ilyesféle származéka a latin robur (‘keménység, szilárdság, erő’) is, itt a robus (‘tölgyfa’) az alap. A Szilárd keresztnévvé is előlépett, a Konstantin (latinul ‘állhatatos’) magyarítására.
