szűk
szűk – ‘szoros, kis belső kiterjedésű’; ‘kis mennyiségű, egyedszámú’: szűk(ös) készlet, a szűkebb család; ‘‹főnévként› kevés, ki nem elégítő volta ‹valaminek›’: helyszűke, szűkében van pénznek. Származékai: szűkös, szűkösködik, szűkül, szűkület, szűkít, szűkítés, szükség, szükséges, szükségtelen, szükségel, szükséglet.
Ismeretlen eredetű szócsalád.
