tálca
tálca – ‘ételek, italok, edények fel- és lehordására való, keskeny peremű lapos tárgy’.
Az olasz tazza (‘csésze, serleg’) átvétele, kezdetben ‘csésze’, illetve ‘lapos tál’ jelentéssel és az eredeti kiejtéshez közel álló táca alakban; az olasz szó forrása a perzsa tast (‘lapos tál, csészealj’) az arab tásza közvetítésével. A ~ alak l-je későn jelent meg a tál szó beleértésével; hathatott rá a régi kicsinyítő tálcsa (‘tálacska’) szó formája is.
