tarló
tarló – ‘learatott gabonaföld a szárak torzsával’. Származékai: tarlóz, tallóz.
Ótörök eredetű szó: kun tarlov, csagatáj tarlag, oszmán tarla (‘szántóföld’). Ez volt a magyar szó legkorábbi jelentése is; mai értelme nyilván a tarol (lásd tar) jelentésének beszűrődése révén szilárdult meg. A tallóz (‘tarlóról elhullott kalászokat gyűjtöget’) hasonulásos forma, amely ma főképp átvitt értelemben használatos: régi könyvekben tallóz (‘elszórt ismeretanyagot szed össze’).
