tea
tea – ‘meleg égövi cserje szárított leveleiből pácolással, szárítással és aprítással készült gyarmatárú’; ‘ennek forrázata mint ital’; ‘más növények virágának, egyéb részeinek forrázata’: kamillatea, hársfatea, csipkehústea; ‘étkezési idő vagy társas összejövetel, ahol teát s harapnivalót fogyasztanak’: ötórai tea. Származékai: teás, teázik, teázó.
A latin thea kiejtés szerinti átvétele. Forrása a dél-kínai t’e, amely a maláj téh és a holland thee közvetítésével került a legtöbb európai nyelvbe. Lásd még csája.
