topán
topán – ‘cipő, rövid bakancs’. Származéka: topánka.
A régi és nyelvjárási top (‘lépés’) szó származékai, amely igenévszó volt; a ~ a feltehető igei jelentés (‘lép’) nyomán, deverbális -án, ány képzővel alakult ki (mint foszlány, kötény). Avulóban lévő szavak. Lásd még topog.
