tű
tű – ‘varráshoz, tűzéshez használt hegyes fém eszköz’; ‘tűszerű alkatrész’: injekciós tű, a tájoló tűje.
Az elavult tövik (‘szúr’) ige főnevesült folyamatos melléknévi igeneve. Korai tő, töü, tű változatai közül a ~ azért lett köznyelvivé, hogy a tő szóval való alaki egybeesés kiküszöbölődjék.
