vall
vall – ‘meggyőződéssel hisz, hirdet’: az egy igaz Istent vallja; ‘‹vádlott bíróság előtt› bűnösségét beismeri’: vallott a gyilkosság gyanúsítottja; ‘titkait feltárja’: legbensőbb érzéseiről vallott; ‘‹dolog, tény› árulkodik, jellemez’: ez a pimaszság rád vall; ‘elszenved’ kárt vall, kudarcot vall. Származékai: vallás, vallási, vallásos, vallástalan, vallomás, vallat, vallató, vallatás.
