való
való – ‘létező, valóságos, igazi’: a való életben; ‘‹valahonnan› származó’: Sopronba való(si); ‘illő, alkalmas’: szavalásra való vers, pörköltnek való hús; ‘határozói jelző kiegészítője’: a munkához való jog; ‘‹főnévként› lény, lényeg’: egész valója elborzadt a gondolatra; ‘valóság, való helyzet’: ébredj a valóra. Származékai: valóban, valóság, valóságos, valósággal, valótlan, valós, valójában, (meg)valósul, (meg)valósít.
