vályú
vályú – ‘állatok itatására való hosszú, vájt csónakhoz hasonló fa tartály’.
Ótörök vendégszó: türkmén oluk (‘teknő, csónak’), tatár, baskír, ujgur ulak, csuvas valak (‘csatorna’); mindezek alapján feltehető egy ócsuvas *valug forma, amelynek a régi magyar válu szabályos folytatója lehet; a mai alak a l palatalizációja révén állt elő.
