zúg
zúg – ‘folyamatosan átható, mély hangot hallat ‹szél, gépezet›’; ‘zajong’: Miért zúg a tömeg? / Kívánja eskümet? (Arany); ‘kellemetlenül kábult’: zúg a feje. Származékok és kapcsolt szavak: zúgó, zúgás, zúgolódik, zúdul, zúdít.
Hangutánzó eredetű szócsalád, alighanem a zuhog elkülönült alakpárja (mint suhog–súg), amely a szóbelseji h kiesésével keletkezett; a zúg–zúdul-zúdít kapcsolat olyan, mint leng–lendül–lendít.
