Babes Vincze, eredeti nevén Kaluser (Caluseriu),
Babes Vincze, eredeti nevén Kaluser (Caluseriu),
volt országgyűlési képviselő, szül. 1822-ben Hodony temesmegyei községben; Szegeden 1841-ben a lyceumi, Aradon 1843-ban a theologiai, Budapesten és Kecskeméten 1845-ben a jogi tanulmányokat befejezvén, mint tanár 1846-ban az aradi gör. kel. rumén tanítóképző intézetben kezdte pályáját. 1848-ban ügyvéd lett. 1849-ben mint népiskolai igazgató működött Krassó- és Temesmegyékben. 1849. szept. Bécsbe küldetett, hogy képviselje az aradi püspök érdekeit a birodalmi kormánynál; 1849. nov. a birodalmi törvények és kormányrendeletek lapjánál a rumén szöveg szerkesztője gyanánt alkalmaztatott Bécsben, 1851-ben a legfőbb törvény- és semmitőszéknél tanácsi titkárrá, 1859-ben valóságos udvari titkárrá neveztetett ki. Részt vett az 1861. országgyűlésben. 1862–63-ban a m. kir. kanczelláriánál a bűn- és fenyítő-ügyek előadójává, 1863. aug. a budapesti kir. tábla ülnökévé neveztetett ki s működött 1869. ápr. haváig. Mint országgyűlési képviselő működött 1861., 1865–1875-ig és 1884-ben.
Az irói pályán eleinte mint költő, később mint rumén és német lapok politikai levelezője működött. 1860-ban röpiratokban nyilatkozott a napi kérdésekről, 1866-ban a budapesti Albina rumén politikai lapot szerkesztette 1876. ápr. 30-ig. Mint a bukaresti rumén tudományos akadémia rendes tagja, leginkább történelmi értekezéseket tett közzé.
Halász S. Országgy. Almanach. Képviselőház. 8. I.
