Balássy Ferencz,
Balássy Ferencz,
esperes-plébános, a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. 1821. decz. 9. Bethlenfalván, Udvarhelymegyében, székely szülőktől; szülei korán elhalván, Balássy Pál, egri főmegyei pap, tisza-püspöki plébános neveltette. Székely-Udvarhelyen végezte az első és második gymnasialis osztályt; Szolnokon folytatta a 3., Gyöngyösön a 4. s végre Budán 1838–39-ben az 5. és 6. osztályt. 1839-ben felvétetett az egri növendék papok közé; Egerben 1840–41-ben végezte a bölcseletet és 1842–45-ben a theologiát. 1845-ben áldozó pappá szenteltetvén, Dorogházára, Hevesm., neveztetett káplánnak, honnét egy év mulva Tisza-Püspökire rendelték említett nagybátyja mellé, hol 1849-ig káplánkodott, midőn hasonló minőségben Török-Szt-Miklósra rendeltetett, hol majd kilencz évig szolgált mint káplán, és 1858-ban mozdíttatott elő Gyöngyösre, honnét 1859. márcz. neveztetett borsodmegyei Bánhorvátra önálló lelkésznek; 1862. ápr. Felnémetre, 1870. máj. Török-Szt-Miklósra tétetett plébánosnak, egyúttal megválasztatott ker. esperesnek. 1881. decz. 21. áthelyeztetett Maklárra, hol egri ker. esperesnek is kineveztetett; azóta ott szolgál. A m. tud. akadémia 1873. ápr. 7. választotta lev. tagjává. A magyar tört. társulatnak megalakulása (1867) óta vál. tagja; a Kemény Zsigmond szépirod. társulat pedig 1877. jul. 2. választotta rendes tagjává. A hazai történelmi tanulmányokra Bánhorváton lakta alatt Kazinczy Gábor buzdította és segítette tanácscsal, utbaigazítással; később Ipolyi Arnold, akkor egri kanonok hatott buzdítólag működésére.
Kisebb történelmi munkálatai a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Religio (1856. 8. sz.), Uj M. Muzeum (1856–60. Székely tanulmányok cz. czikksorozat), Pesti Napló (1857–59.), M. Tud. Értekező (1862.), M. Sion (1863–69.), Századok (1869. 1872–73. 1875. 1882. 1884.), M. Tört. Tár (XIII. 1867.), Heves és K.-Szolnok vármegyék leirása (1868.) és az egri Emlékkönyvben (1865.)
Munkái:
1. Török-Szent-Miklós története. Pest, 1858. (Különnyomat az Uj M. Muzeumból.)
2. Regestrum decimalium papalium sexennalium dioecesis de annis 1333, 1334 et 1335. Agriae, 1863. (Az egri névtárban is.)
3. Az egri egyházmegye alakulása. U. ott, 1865. (Ism. Politikai Hetilap 23. sz.)
4. Vázlatok Heves és Külső-Szolnok megyék helytörténetéből. U. ott, 1868.
5. A székelyek alapszerződése. Bpest, 1873. (Székfoglaló. Értek. a tört. tud. kör. II. 10. sz.)
6. Az egri vár 1687. feladásának alkupontjai. U. ott, 1874. (Értek. a tört. tud. kör. IV. 4. sz. Ism. Századok 1875.)
7. Ludányi Tamás egri püspök. U. ott, 1878. (Értek. a tört. tud. kör. VII. 4. sz.)
8. Mutatványok a váradi regestrumból. U. ott. 1881. (Különnyomat a Hon tárczájából.)
9. A zámi és óháti apátságok. U. ott, 1881. (Értek. a tört. tud. kör. IX. 6. Ism. Századok.)
Szinnyei Repertoriuma. Tört. I. II.
M. Könyvészet 1860–75. 16. 73. 74. l. 1878. és önéletrajzi adatok.
