Bali Mihály,
Bali Mihály,
ev. ref. lelkész, szül. 1792. ápr. 10. Igaron, Fejér-megyében; 1803. nov. 19. a pápai collégiumba vétetett fel mint novicius syntaxista, hol tanulmányait végezve 1814–15-ben a syntaxisták tanítója lett, 1820-ban Bécsbe és Tübingába utazott. Exmittáltatott 1821. jun. 24. Ez időtől 1824. márcz. 5-ig fülei káplán és ekkor csőszi rendes lelkész lett. 1828-ban kálozdi, 1843. márcz. 11. polgárdi pappá választatott; hol 1876. máj. 7. meghalt. 1841-ben a mező-földi egyházmegye esperesévé, 1844-ben a dunántuli egyházkerület főjegyzőjévé választották.
Munkái:
1. Rövid rajza és vázlata a föld jelen lakosai főbb vallásainak, Haupt Károly Gellért után magyarítva. Pápa, 1845.
2. Miben áll a keresztyén templomoknak valódi becsük? Fejérvár, 1845.
3. Gyászbeszéd néhai t. Bottlik János végtiszteletére. Pest, 1856.
Népiskolai heidelbergi kátéja, kathedrai s egyéb alkalmi szónoklatai kéziratban maradtak.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1876.
Uj. M. Athenás 21. l.
Petrik Bibliographiája.
