Barna Ferdinánd,
Barna Ferdinánd,
a m. nemzeti muzeumi könyvtár czimz. őre, szül. 1825. máj. 23. Nagy-Károlyban; a középiskolát szülővárosában és a debreczeni kath. gymnasiumban végezte; a philosophiát 1841-ben Nagyváradon és 1842. Szatmárt, az első évi jogot Pesten, a másod évit Pécsett hallgatta. 1844–45-ben egy évet a keszthelyi Georgiconban töltött; 1845-ben fölesküdött kir. h. jegyzőnek; 1846. ügyvédi vizsgát tett. 1848-ban Erdélyben mint önkéntes nemzetőr szolgált. A szabadságharcz után részint Nagy-Károlyban, részint Szatmárt ügyvédeskedett. 1859-ben pénzügyészségi fogalmazó, 1860. ápr. 24. m. nemzeti muzeumi segédőr lett. 1868. okt. 21. a muzeumi könyvtár végleges rendezése elrendeltetvén, B. a müncheni könyvtár tanulmányozása végett államköltségen Bajorországba küldetett és onnan haza érkezvén, 1869-ben a könyvtár rendezése reá bizatott, melyet 1875-ben befejezett. Ekkor czímzetes őri rangot nyert és 1889. máj. 1. nyugalomba lépett; jelenleg Budapesten tartózkodik. A m. tud. akadémia 1868. márcz. 18. a nyelv- és széptudományi osztályba levelező taggá választotta.
A Pesti Divatlapban (1848) lépett fel az irodalomban: Az őrseregnél használandó vezérszavak iránt cz. czikkével. Szakja a magyar nyelvészet és finn-ugor nyelvek és népek tanulmánya, kivált az ősműveltségre és pogány vallásra vonatkozó nyelvészeti tanulságok nyomozása; irt a Nyelvőrbe (1873), Nyelvtudományi Közleményekbe (VI. Észjárási találkozás a finn nyelvben és VIII. Tanulmányok a szenvedő igelalak körűl), Vasárnapi Ujságba (1872. Donner Otto életrajza), M. Könyv-Szemlébe (1876. A m. n. mezeumi Széchenyi orsz. könyvtár rendezéséhez), Havi Szemlébe (1878) és Századokba (1884. A magyarok útjáról az Uralnál Lebediába. Oroszból ford.)
Munkái:
1. Galeotti. Jellemvonások Mátyás király életéből. Pest, 1862.
2. Kalevala. A finnek nemzeti eposza. Ford. U. ott, 1871. (Ism. Reform 206. sz.)
3. A finn költészetről, tekintettel a magyar ősköltészetre. U. ott, 1873. (Értek. a nyelv. és széptud. köréből. III. k. 6. sz.)
4. A határozott és határozatlan mondatról. Bpest, 1874. (Értek. a ny. és sz. kör. IV. 4. sz.)
5. Az ik-es igékről. U. ott, 1875. (Ért. a ny. és sz. kör. IV. 9.)
6. Nyelvészkedő hajlamok a magyar népnél. U. ott, 1875. (Ért. a ny. és sz. kör. V. 1.)
7. A hangsulyról a magyar nyelvben. U. ott, 1875. (Ért. a ny. és sz. kör. V. 3.)
8. A mutató névmás hibás használatáról. U. ott, 1876. (Ért. a ny. és sz. kör. V. 8.)
9. A mordvaiak történeti viszontagságai. U. ott, 1877. (Ért. a ny. és sz. kör. VI. 8.)
10. Egy szavazat a nyelvujítás ügyében. U. ott, 1877. (Ért. a ny. és sz. kör. VII. 1.)
11. Kapcsolat a magyar és szuomi irodalom között. U. ott, 1878. (Ért. a ny. és sz. kör. VII. 4.)
12. Nehány ősműveltségi tárgy neve a magyarban. U. ott, 1878. (Ért. a ny. és sz. kör. VII. 5.)
13. A mordvaiak pogány isteni és ünnepi szertartásai. U. ott, 1880. (Ért. a ny. és sz. kör. VIII. 2.)
14. Ősvallásunk főistenei. U. ott, 1881. (Ért. a ny. és sz. kör. IX. 7.)
15. Ősvallásunk kisebb isteni lényei és áldozati szertartásai. U. ott, 1881. (Ért. a ny. és sz. kör. IX. 9.)
16. Vámbéry Ármin A magyarok eredete cz. műve néhány főbb állításának birálata. U. ott, 1883. (Ért. a ny. és sz. kör. XI. 10.)
17. A votják nép multja és jelene. U. ott, 1885. (Ért. a ny. és sz. kör. XIII. 2.)
18. A votjákok pogány vallásáról. U. ott, 1885. (Ért. a ny. és sz. kör. XIII. 5.)
19. A mordvin nép házassági szokásai. U. ott, 1887. (Ért. a ny. és sz. kör. XIV. 3.)
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1876–87.
Horváth Ignácz Könyvészete 1884.
György Aladár, Magyarország Köz- és Magánkönyvtárai 31.
M. Salon VIII. 1888. arczk.
Akad. Értesítő 1890. 18. és önéletrajzi adatok.
