Bartha Béla,
Bartha Béla,
jog- és államtudor és jogakadémiai tanár, szül. 1861. okt. 27. Fülesden, Szatmármegyében, hol atyja B. Mór ev. ref. lelkész volt; alsó gymnasiumi tanulmányait Szatmártt, a felső osztályokat Iglón az ág. evangelikusoknál 1879-ben végezte; a jogi tanfolyam három évét Sárospatakon, a negyediket a budapesti egyetemen hallgatta. 1887. ápr jogtudorrá, 1889. jun. államtudorrá avatták. Több éven át működött mint nevelő Lipcsey József tiszafüredi földbirtokos családjánál és egy évig Zichy János ujfalusi (Fehérm.) házánál volt egyik ifjú gróf jogi szaknevelője. Majd Budapestre ment ügyvédjelöltnek. 1887. szept. 1. óta az eperjesi ág. ev. kollegium rendes jogtanára.
Hirlapi czikkein, egyes lapokban megjelent szépirodalmi s társadalmi kisérletein kivül, a Sárospataki Lapokban (1889.) jelentek meg jog- és államtudományi értekezései; a Prot. Egyházi s Iskolai Lapban (1889–90.) közoktatásügyi s theologiai czikkei; az eperjesi ág. ev. kollégium 1889–90. Értesítőjében paedagogiai s nemzetgazdaságtani értekezései.
Munkája: Statisztikai tanulmányok a magyar protestantizmusról. Bpest, 1890. (Különnyomat a Prot. Szemléből.)
Kéziratban. A nemzetgazdaságtan kézikönyve; A magyar birodalom statisztikai kézikönyve; A jogi oktatás jövő rendszere.
Önéletrajzi adatok.
