Báthory István (somlyói),
Báthory István (somlyói),
erdélyi fejedelem, később lengyel király, B. István erdélyi vajda fia, szül. 1533. szept. 27. Somlyón; tanult a paduai egyetemen. Az erdélyi fejedelem udvarából több izben járt mint követ Ferdinándnál és II. Miksánál. 1571. máj. 25. János Zsigmond halála után választatott erdélyi fejedelemmé. 1576. máj. 1. lengyel királylyá koronáztatott. Meghalt 1586. decz. 12. Grodnóban.
A kolozsvári akadémiáról és konviktusról szóló alapítványlevelében 1581-ben dicséri a jezsuitákat és nem tűrhette az unitáriusok erkölcsi hatalmát; ez birta a sajtónak korlátozására. A tudósokat pártfogolta; Brutus Mihályt ő bizta meg Magyarország történetének megirásával. Leveleit és beszédét Menckenius adta ki a következő czímmel: Sigismundi Augusti Poloniarum regis epistolae legationes et responsa, nec non Stephani Bátori epistolarum decas et oratio ad ordines Poloniae. E museo H. de Huyssen. Accedunt opuscula duo alia. Lipsiae. 1703. 535–557. lapokon.
Mureti (Marci Ant.) Orationes, eipistolae et poemata. II. Hannoviae, 1774. cz. munka 733. lapján B. Istvánnak 1583. szept. 8. Krakkóban és 1584. VII. Kal. Aug. Rómában kelt és Muretushoz intézett levelei jelentek meg.
1581-ben irt emlékiratát a muszka czárhoz a bécsi cs. és kir. titkos levéltárból kivonatban közli Szádeczky Lajos a Századokban (1884.)
Czvittinger Specimen 37.
Bod, M. Athenas 345.
Daehnert, Joh. Car., Acad. Grypes-Waldensis Bibliotheca. Gypsw. 1775. II. 681.
Horányi, Memoria 137.
Budai Ferencz Polgári Lexicona I. 200.
Czövek István, Somlyai Báthory István, előbb erdélyi fejedelem, azután lengyel király élete. Pest, 1817. két darab.
Nagy Iván, Magyarország Családai I. 221. 223.
Kerékgyártó Árpád, Magyarok Életrajzai I. 451.
Szinnyei Repertóriuma Tört. I. és II.
Figyelő X.
Szádeczky Lajos, Báthory István. (M. Helikon. Pozsony, 1886. II. oszt. 2. köt. arczk.) és Báthory István lengyel királylyá választása. Bpest, 1887.
Budapesti Szemle LV. (Adalékok életéhez Csopeytől.)
