m. kir. pénzügyigazgatósági titkár, B. Ferencz a m. kir. egyetemi nyomda igazgatójának fia, szül. 1844. jún. 29. Budán; középiskoláit a budai kir. egyetemi főgymnasiumban végezvén, a budapesti egyetemen a jogot hallgatta; de időközben (1864.) a színi pályára lépett és a budai lánczhidfői Molnár György-féle népszínházban lépett föl; de csakhamar visszatért jogi tanulmányaihoz már 1866-ban letette a jogi államvizsgát és még ugyanazon évben a pénzügyi igazgatósághoz fogalmazó gyakornoknak neveztetett ki; 1870-ben fogalmazó, 1872-ben pénzügyi igazgatósági titkár lett és mint ilyen 1875-ig Győrött, ezután pedig Budapesten működött 1881. júl. 27. történt haláláig.
Beutazta 1865–66-ban Magyarországot és Ausztria nagy részét, 1870-ben Német-, Franczia-, Olasz-, Angolországot és Svájczot; tapasztalatairól utirajzokat irt a napi- és szépirodalmi lapokba. Egyetemi hallgató korában társai között irodalmi szövetkezetet alapított, melynek Korszellem cz. havi folyóiratát ő szerkesztette; a Vas Gereben Népbarátjának (1865–66.) főmunkatársa lett és a lapnak főbb rovatait ő irta (B. F. jegyek alatt is); ezen kivül dolgozótársa volt 1866-tól 1875-ig több fővárosi és vidéki lapnak. Közleményeket hoztak tőle a Pesti Hölgydivatlap, Nefelejts, Fővárosi Lapok, Budapesti Bazár, Hirmondó, Természet, Győri Közlöny, Győri Figyelő, Székesfehérvári Figyelő, Pápai Lapok.
1. Beszélyek. Pest, 1865. (Névtelenűl.)
2. Vadonban. U. ott, 1865. (Éjszakamerikai regény.)
3. A Fröbel-féle gyermeknevelési rendszerről. Győr, 1871.
4. Tündérmesék. Buda, 1871. (Adorján álnévvel.)
5. A naprendszer s a föld keletkezésének elmélete. U. ott. 1874.
6. A magyarországi Jánosrendi... Galilei-páholy évkönyve, Bécs, 1876.
Kéziratban több szépirodalmi dolgozata maradt, részint önálló, részint fordítás, vers és színmű.
Hajnal 1881. 10. sz. arczk. és Miletz János szives közlése.