Bodó Ádám,
Bodó Ádám,
erdélyi egyházmegyei pap és gymnasiumi tanár, szül. 1851. decz. 24. Csekefalván Csikmegyében; középiskoláit Csik-Somlyón kezdte és Gyulafehérvártt folytatta a theologiai tanulmányokkal együtt. 1875. decz. 19. az erdélyi egyházmegye czimére pappá szenteltetett; néhány hónapig csik-kozmási káplán volt; 1876 őszén Fogarasy püspök a székelyudvarhelyi r. kath. főgymnasiumhoz tanárnak nevezte ki; 1879-ben hasonló minőségben a kegyesrendiek kolozsvári főgymnasiumához helyezte át, hol tanári teendői mellett az egyetemi előadásokat is hallgatta s 1882-ben a bölcseletből, magyar nyelv- és irodalomból tanári vizsgát tett és egy ideig a székelyudvarhelyi, 1883-tól kezdve pedig a marosváráshelyi r. k. gymnasiumnál nyert alkalmazást, hol mint tanár jelenleg is működik.
Nevezetesebb értekezései: A szóköltészet és viszonya a művészetekhez a székelyudvarhelyi gymn. Értesítőjében (1879.), Kant vallásbölcselete (U. ott, 1883.), A phantasia szerepe az álomban a marosvásárhelyi r. kath. gymn. Értesítőjében (1885.) jelentek meg.
Czikkei a Közművelődésben (1878. 1880. 1889–90.), Havi Közlönyben (1878.), apróbb közleményei a M. Nyelvőrben (1879–84.) jelentek meg; költeményeket irt a következő lapokba: Egyházi Iskolai Hetilap, Magyar Állam, Kath. Társadalom, Kath. Hetilap, Magyar Polgár, Egri Népujság, Közművelődés, Szépirodalmi Kert, Marosvidék, Székelyföld és Összetartás, valamint a Székelyegyleti Képes Naptárba és a Székely Naptárba.
Munkája: Vegyes költemények. 1886. (Ism. Szépirod. Kert 1886. 22. sz.)
Szerkesztette a marosvásárhelyi Kis Székely Naptárt 1890-re és 1891-re.
Munkálatok XLVI. 364.
Wutz Névkönyve 91.
M. Sion 1890. 468. és önéletr. adatok.
