Bodola János (zágoni),
Bodola János (zágoni),
erdélyi ev. ref. püspök, szül. 1754. febr. 24. Felső-Dobolyban Sepsi-Székben; tanult Kézdi-Vásárhelyen öt, a nagy-enyedi kollegiumban 14, végre a leydai akadémián három évig; innét haza érkezvén, a nagy-enyedi ref. község 1784 végével meghivta papjának és 1787-ben az ottani kollegium theologiai s egyháztörténeti tanszékére, egyúttal főkönyvtárnok is volt. 1799-ben kiutazott Angolországba, a kollegium építésére ott gyűjtött segedelmi tőkepénz tisztába hozatalára. 1806-ban az erdélyi ref. egyház főjegyzőjévé választatott és kilencz évig az elbetegesedett Abats püspök mellett ennek kötelességeit is sokszor teljesítette. 1815-ben püspökké választották és szept. 22. a király diplomával is megerősítette hivatalában. Meghalt 1836. jan. 14. Nagy-Enyeden.
Macskáknak hasznáról és ártalmakról irt a Mindenes Gyűjteményben. (1789 I. 382.)
Munkái:
1. Halotti prédikáczio Kovács József nagy-enyedi prof. felett 1795. jun. 7. Kolozsvár, 1797. (Herepei Ádáméval együtt.)
2. Szent tanitás, a szent lélek élő templomának tiszta fejérségéről, melyet az oroszfáji ref. szent eklesia ujonnan épült templomának felszentelése alkalmatosságára készített 1808. aug. 14. Kolozsvár, 1809.
3. Halotti predikáczio... melyet néhai l. b. m.-bényei Radák Ádám... utolsó földi alkalmatosságára készitett és el is mondott... 1803. szept. 4. U. ott. 1810.
Arczképe Barabás Miklóstól kőre rajzolva 1833-ban megjelent az Erdélyi Préd. Tára I. kötetében.
Parnassusi Időtöltés VII. 14.
Erdélyi Préd. Tára I. 1833.
P. Szathmáry K., Bethlen-Főtanoda Tört. 212.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.
