Bokor József,
Bokor József,
bölcselettudor és tanár, szül. 1843. június 19. Kadarkúton (Somogym.), hol atyja néptanító volt; iskoláit Csurgón kezdte; a gymnasium 7. osztályát Pápán, a theologiát 1863–65-ben Pesten hallgatta. 1868-ban Sárospatakra ment a theologiai szak rendkivüli, a következő évben rendes tanáráúl. 1877-ben a theol. szakról a bölcseleti szakra tétetett át. 1885 őszén lemondván sárospataki tanárságáról, a budapesti egyetemen a neveléstörténet magántanára lett és a budapesti II. és VI. ker. községi középkereskedelmi iskola tanára.
Czikkei a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1871. 1884.), Budapesti Napilap (1871–73.), Reformban (18710–73.), Révész Figyelmezőjében (1872–76.), Figyelőben (1875), Pesti Naplóban (1876. 95. sz.), Fővárosi Lapokban (1878. 1886.), Debreczeni Prot. Hetilapban (1882. 1884.), Egyetértésben (1886. 176. sz.) és a debreczeni tanáregylet Évkönyvében (1880.) jelentek meg.
Munkái:
1. Vallás és tudomány. Sárospatak, 1871.
2. A középiskola eszménye. Bpest, 1874.
3. Egy középiskola. Sárospatak, 1882. (Ism. Bud. Szemle XXXI.)
4. A szabadság némely korlátairól. U. ott, 1884.
5. A társadalom befolyása az államra. Bpest, 1886. Szerkesztette a Sárospataki Lapokat 1881. decz. 10-től 1882. okt. 16-ig; 1885-től egyik, 1889-től fogva önálló szerkesztője a Magyar Philosophiai Szemlének és 1888 óta az Egyetértés tanügyi rovatának.
Álneve: Rinya a Reformban.
Uj M. Athenás.
Századok 1886. 458. és önéletrajzi adatok.
