Buday József,
Buday József,
bölcselettudor, főrealiskolai tanár Budapesten, szül. 1854. jan. 15. Szegeden; középiskoláit a budapesti kegyesrendiek és a győri benczések gymnasiumában végezte s mint bölcselethallgató harmadfél évet töltött a budapesti egyetemen. 1877-ben tanárvizsgálatot tett a magyar irodalomból és a bölcseletből; 1878. jan. bölcselettudorrá avatták; ezután nagyobb utazásokat tett, különösen Olaszországban. 1877-ben az ujvidéki magyar gymnasiumhoz a magyar nyelv, irodalom és bölcselet tanárává neveztetett ki. 1883-ban a budapesti II. ker. áll. főreáliskolához helyeztetett á és az akkor alakult Országos magyar iskola-egyesület jegyzőjévé választatott. 1890 óta egyetemi magántanár.
Az Ujvidék cz. hirlapnak 1877–83-ig volt állandó munkatársa, melybe vezérczikkeket irt; dolgozott még a Pesti Naplóba (1879–83. levelezője 1884. 18. 85. sz. 305. sz. Horváth Cyrill életr. 1887. 125. 233. sz.), Bud. Hirlapba (1884. 137. sz.), M. Ifjuság Lapjába (1885.), az Ujvidéki kir. kath. gymn. Értesítőjébe (1879.). Az első közművelődési Congressus Naplójába a congressus történetét irta.
Munkái:
1. A bánsági német telepítvények és a Schulvereinok. Ujvidék. 1887. (Különnyomat az Ujvidékből.)
2. Az egyéni halhatatlanság. U. ott, 1887.
3. A positivismus nevelési rendszere. Bpest, 1889. (Különny. a M. Philos. Szemléből.)
4. Giordano Bruno élete és bölcselete. U. ott, 1889. (Különnyomat a M. Philos. Szemléből.)
A Magyar Philosophiai Szemlének kezdettől (1882.) munkatársa s 1885–86-ban egyik szerkesztője volt.
M. Könyvészet 1887. és önéletrajzi adatok.
