Cetto Benedek,
Cetto Benedek,
piarista tanár és igazgató, C. Jakab városbiró s polgármester és Kepler Franciska fia, szül. 1731-ben Budán; elvégezvén tanulását, a kegyesrendiek közé lépett, Veszprémben és Nyitrán az ékesszólást és római régiséget, Pesten a bölcselet és mathesist, Debreczenben a dogmatika theologiát tanította; Beszterczén Erdélyben házfőnök és plébános, Veszprémben rector és provincialis consultur, Szent-Annán (Aradm.) házfőnök, Kecskeméten rector, végre a Caramelli vasas lovas ezredében tábori lelkész is volt. Meghalt 1799. márcz. 17. Tatában.
Az ő idejében tudományos vitatkozás támadt Desericius és Pray között a magyarok származása s elei felől, mely vitatkozást Desericius halála után Pray ellen Cetto vette át és Desericius irataiból a nevezett tárgyat illető értekezéseket és elmélkedéseket rendbe szedte és saját észrevételeivel kiadta.
Munkái:
1. Josephi Innocentii Desericii Hungari Nitriensis et Georgii Pray S. J. Sacerdotis Dissertationes (de origine hungarorum) ita collectae ut argumenta argumentis excipiantur. Három rész. (1. és 2. Kalocsán 1768, a 3. Pesen 1771.)
2. Dissertationes de maioribus Hungariae. Vacii, 1770.
3. De argumentis e Sinensium Annilabus pro Hungarorum origine demonstranda desumtis Dissertatio. Pars IV. collect. Dissert. novis Observationibus Cl. Turberuilli Needhami illustrata et confirmata. Viennae, 1776.
4. De Sinensium Imposturis Dissertatio. Pars V. collect. Dissert. U. ott, 1781.
5. Sinensium Imposturae assertae. Pestini, 1787.
Kézirata: Institutiones philosophicae 1763. (a m. n. múzeumi könyvtár kéziratai közt.)
Horányi Memoria I. 389. Nova Memoria 637. Scriptores Piarum Scholarum 360.
Katona Historia Critica XL. 712.
Catalogus Bibl. Fr. c. Széchényi I. 194.
Közhasznu Esmeretek Tára III. 95. (Fábri Pál.)
Figyelő VII. 308.
Karcsú, Vácz Története IX. 198.
Petrik Bibliogr. I. 407.
